Sziasztok.

Köszöntelek titeket, megszállott pergető horgászokat az oldalamon.

Nézzétek el nekem a kezdeti botladozásokat, hisz ezidáig csak a horgászattal foglalkoztam, blog írással még nem.

Pergetővé válásom hosszú folyamat volt, mely kezdete lassan a múlt homályába vész. A horgászattal való ismerkedés vidéken, egy kis patak  partján kezdődött, mely patak a szerencsés véletlen (vagy sorsszerűség??) folytán a telkünk végében csordogált. A kezdeti lépések megtételében múlhatatlan érdemei vannak édesapámnak, aki megtanított a horgászat alapjaira. 6 éves gyerekként egy rövid üvegbottal, úszós szerelékkel üldöztem a keszegeket, aranykárászokat, sügéreket, és törpeharcsákat. Néhány év elteltével már mint érett (én így gondoltam) horgászként kiváltottam az engedélyt az utcánk végében található halastóra. Ekkor már "komoly" fenekező felszereléssel riogattam a pontyokat, amurokat. 18 éves koromban ismeretség révén eljutottam nyaranként a Tisza felső szakaszára, megismerve az ottani horgászokat, halászokat. Itt szerencsém volt találkozni Dr kiss Pál lelkésszel, megszállott pergető horgásszal. Ez a meghatározó momentum volt az első lépés pergető horgásszá válásom során. Ezek után valahogy már nem érdekeltek a telepített halastavak. Vonzottak a természetes vizek, folyók, patakok. Iskoláim befejezése után Budapestre költöztem, és ott dolgoztam. Szinte naponta kijártam a Duna partjára, ahol még nem horgásztam, csak csendben ültem a parton, és figyeltem az öreg sporikat. Egy idő után, mikor már nap mint nap ott ültem a hátuk mögött, némelyikük a bizalmába fogadott, és beszélgetésbe elegyedtünk a horgászatról, az általuk alkalmazott módszerekről. Közel egy év telt el így, figyelve, hallgatva, beszélgetve. Megérte. Ekkor vásároltam meg az első komoly pergető felszerelést magamnak, mely egy 270 centis Shimano 10-40 grammos botból, és egy 40-es 3 csapágyas Silstar orsóból állt. Csodálatos érzés volt kézbe venni őket. Hát még horgászni, és halat fogni velük. Kimondottan csak éjszaka jártam ki a Duna partra pergetni, főleg süllőre. Az akkori eredményeimre nem panaszkodhatok. Elég sok, és szép, méretes süllőt zsákmányoltam. Sokkal többet, mint amennyi halat én, vagy a családom megeszik. Így már akkor is sok esetben engedtem szabadon a kifogott nemes ellenfeleket, majd az idő múlásával egyre elhatalmasodott rajtam ez a C&R nevezetű, sokak szerint elmebaj. Akkor még mifelénk fura szokás miatt sok horgász idiótának nézett a vízparton, de én őszintén szólva sz...tam rá. Az évek múlását nézve, idestova bő 20 éve pergetek a természetes vizek partján, és engedem szabadon ellenfeleimet. Mindez idő alatt természetesen változtak, csiszolódtak a módszereim, fejlődtek az eszközeim, de ez legyen a folytatás(ok) része.

Üdv : zdenek